Rövid iskolatörténet

                 Múlt, jelen és jövő között folytonosság van: megszűntetve megőrizetten élnek egymásban tovább. A múltban való lapozgatás ápolandó értékeket hoz felszínre, lehetőségeket és fejlődési tendenciákat körvonalaz. Tisztában vagyunk vele - az intézmény egész története ezt bizonyítja -, hogy ez örökséghez csak akkor tudunk hűek maradni, ha e szellemiség jegyében képesek vagyunk és leszünk folytonosan megújulni. Ennek a követelménynek kell napjainkban is megfelelnünk.

                  Iskolánk királyi katolikus főgimnáziumként alakult; 1911. szeptember 14-én, a község által ideiglenesen rendelkezésre bocsátott épületben kezdte meg működését. Célját a magyar középiskolákról szóló 1883. évi törvénycikk így határozta meg: “A gimnázium feladata, hogy az ifjúságot általános műveltséghez juttassa, és felsőfokú tanulmányokra előkészítse.”

                  Már 1914-re felépült az új épület, a világháború és a forradalmak miatt azonban csak 1919 őszétől szolgálhatta teljes egészében az oktatás céljait. Az intézet az 1924. évi középiskolai törvény értelmében reálgimnáziummá alakult át, az 1926-27-es tanévtől Mezőkövesdi Szent László Reálgimnázium lett a neve; az 1934. évi középiskolai törvény nyomán azonban fokozatosan újból gimnáziumként működött. Maradéktalanul betöltötte vállalt célját és feladatát: úgy közvetítette a korszerű műveltséget, hogy egyben emberségre is nevelt. Ez a magyarázata: ahogyan az épület öregbült, úgy öregbítették az életbe kilépő diákok az intézmény hírnevét is.

                   Pedig a történelem viharai nem kímélték a gimnáziumot sem: 1924-ben és 1936-ban meg akarták szüntetni, és a második világháború is sebeket ejtett az épületben: belövések érték, felszerelése jórészt elpusztult. Mezőkövesd lakossága áldozatkészségének köszönhetően azonban a sebek hamar begyógyultak.
         Újabb kihívást a közoktatás 1945 utáni átszervezése jelentett. Fokozatosan megtörtént a négyosztályos gimnáziumi képzésre való átállás, és ezzel párhuzamosan humán- és reáltagozatú osztályok szerveződtek. Már ekkor megfogalmazódott a közoktatás reformjának igénye, egyelőre azonban tévútra futott tüneti kezelésekre került sor csupán: 5+1-es oktatás, heti 2 órás gyakorlati foglalkozás meghonosítása.  Ígéretesebbnek ígérkezett a fizika tagozatos osztály beindítása az 1968-69-es tanévben: tíz év átlagában az itt végzett tanulók 73,2%-a szerzett egyetemi vagy főiskolai diplomát. Ezzel párhuzamosan az 1970-71-es tanévtől újabb változás következett be az intézmény életében: elkezdődött a közgazdasági szakközépiskolai oktatás - körvonalazódott az intézmény mai profilja.

                   Nem jelentett megnyugtató megoldást az sem, hogy az 1979-80-as tanévben új tantervek léptek életbe, és az 1981-es tanévben elkezdődött fakultációs rendszer szerinti oktatás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Lényegében ma is ezek szellemében folyik az oktatás - az azóta végrehajtott módosítások még tüneti kezelésre sem voltak alkalmasak. Gyökeres változást sürget a változó idő az oktatásügy vonatkozásában is.

                   Az utóbbi években főleg a szakképzés vonatkozásában történtek korrekciók, szükségszerű pályamódosítások. Lényegében csak a közgazdasági profil maradt változatlan. 1970-71-ben még csak egy-egy osztályban indult be pénzügyi, illetve gyors- és gépíró, általános ügyviteli tagozatú képzés, majd ez fokozatosan mind a négy évfolyamra kiszélesedett. Életképesebbnek a pénzügyi tagozat bizonyult, lényegében ma is változatlan formában működik; a társadalmi változások hatásának inkább a gyors- és gépíró, általános ügyviteli tagozat volt kitéve. Hosszú ideig igazgatási, ügyviteli tagozatként működött, majd idegen nyelvi gyors- és gépíró tagozattá szerveztük át. Ez sem váltotta azonban be reményeinket, így ötéves képzést feltételező menedzsertitkári, majd OKJ szerinti ötöd-hatodéves kimenetű menedzserasszisztens/menedzsertitkár ágazatra váltottunk. Most sem sikerült azonban rátalálnunk arra az ágazatra, amely mind a társadalmi igényeknek, mind az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek optimálisan megfelel.

         Szükségesnek látszott a választék további bővítése. Oka ennek egyrészt az OKJ-s képzés törvényileg deklarált változása, másrészt az igények és lehetőségek összhangjának biztosítása. Ennek megfelelően a szakmai évfolyamon  – a fentieken túlmenően – a gazdasági-szolgáltatási szakterületen belül a közgazdaság szakmacsoportban pénzügyi-számviteli ügyintéző, az ügyvitel szakmacsoportban igazgatási ügyintéző-ügykezelő, a kereskedelmi- marketing szakmacsoportban pedig európai üzleti asszisztens szakképesítés megszervezésére biztosítunk lehetőséget.

         Az intézmény múltjában lapozgattunk ugyan, de óhatatlanul a jelen és a jövő körvonalai rajzolódtak ki. Mindezekre tekintettel az 1998/99-es tanévtől az intézmény struktúrája a következőképpen alakul:

         - évfolyamonként 3 gimnáziumi és 2 szakközépiskolai osztály indul;

         -mindkét szakközépiskolai osztály a gazdasági-szolgáltatási szakterületen működik, s ezen belül a közgazdasági vagy a kereskedelmi-marketing, illetve az ügyvitel szakmacsoportban az alábbi szakképesítések megszervezésére nyújtunk lehetőséget:

                   - közgazdasági szakmacsoport:

-                                                                                pénzügyi-számviteli ügyintéző (52 3432 04);

-                                                                                vállalkozási ügyintéző (54 3432 03)

                   - ügyviteli szakmacsoport:

-                                                                                igazgatási ügyintéző- ügykezelő (52 3452 02),

-                                                                                ügyintézőtitkár II. (52 3404 04).

                   - kereskedelmi-marketing szakmacsoport:

-                                                                                            európai üzleti asszisztens (52 3435 01),

A közgazdasági, illetve a kereskedelmi-marketing szakmacsoport közül évente változóan azt indítjuk be, amelyik iránt nagyobb az érdeklődés.